ZENNER Magyarország Kft.
  Cím: 1134 Budapest, Klapka utca 7.
  Tel: 06-1/216-5670 | Fax: 06-1/217-5453
  Nyitvatartás: 7.30 -15.00
  Partnereinket előzetes egyeztetés
  esetén később is kiszolgáljuk!
 

Iratkozzon fel hírlevelünkre

 

Mérőeszközök jogszabályi háttere

A ZENNER Magyarország Kft. már 2011.01.01.-től kezdődően az eddig megszokottakon túl újabb vízmérő és hőmennyiségmérő termékcsoportokat is MID approbációval és hitelesítéssel hoz forgalomba.

Ezek között a legfontosabbak lakásvízmérőink és aknás vízmérőink, valamint hőmennyiségmérőink. Egyedi igény esetén átmenetileg lehetőség van a régi, EEC szabvány szerinti hitelesítéssel rendelkező termékek beszerzésére is, azonban hosszabb távon - a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően - csak MID hitelesítéssel rendelkező vízmérőket és hőmennyiségmérőket fogunk forgalomba hozni.

Mit kell tudni az M.I.D.-ről?

Annak érdekében, hogy viszonylag gyors, lényegre törő áttekintést tegyünk, összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló kérdéseket. Ezekre a kérdésekre adott válasszal reményeink szerint sikerül tisztább képet adni a MID-ről, illetve annak lényegéről és hatásairól.

Természetesen itt az új szabályozás ZENNER Magyarország Kft. tevékenysége szempontjából lényeges részeire, azaz a vízmérőkre és hőfogyasztás-mérőkre koncentrálunk, a direktíva egyéb fejezeteivel csak érintőlegesen foglalkozunk.

Gyakori kérdések

1. Mi az a MID? (Measurement Instruments Direction)

Az "EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/22/EC IRÁNYELVE (2004. március 31.) a mérőműszerekről" amely 2004. április 30.-án került kihirdetésre és 2006.10.30.-án lépett érvénybe.

 A határozat egyik leglényegesebb eleme, hogy az Európai Közösségen belül a mérőműszerekre vonatkozó szabályok egységes irányelveknek feleljenek meg, így a sokféle nemzeti szabályozás nem akadályozhatja a mérőműszerek unión belüli szabad mozgását. A határozat többek között tartalmazza, hogy a tagállamok mindegyike köteles saját nemzeti törvényei közé illeszteni és érvénybe léptetni a MID direktívákat, azt követően pedig csak a Direktívának megfelelő műszerek alkalmazása megengedhető. Ennek a követelménynek hazánk, a Magyar Köztársaság természetesen eleget tett.

Lásd: 8/2006. (II.27.) GKM rendelet a mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról

2. Milyen mérőeszközökre vonatkozik a MID?

Összesen 10 mérőeszköz csoportra, melyek az MI-001.–től MI-010.-ig megfogalmazott mellékletekben kerültek szabályozásra. A számunkra legfontosabbakat kiemeltem.

MI-001. Vízmérők

MI-002. Gázmérők és számítóegységek

MI-003. Hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérők

MI-004. Hőfogyasztás-mérők

MI-005. A víztől eltérő folyadékok mennyiségének folyamatos és dinamikus mérésére szolgáló mérőrendszerek

MI-006. Automatikus mérlegek

MI-007. Viteldíjjelzők

MI-008. Anyagi mértékek

MI-009. Kiterjedést mérő műszerek

                        MI-010. Kipufogógáz elemző készülékek       3. Mely országokra terjed ki a MID hatálya? 

Európai Unió tagállamai

Svájc és Lichtenstein

Törökország (tárgyalás alatt?)

 

4. Mikortól érvényes? Kötelező-e alkalmazni?

A Direktívában meghatározottakat, illetve az azok alapján kötelezően elfogadott és kihirdetett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket a tagállamoknak 2006. október 30-tól kell alkalmazniuk.

Azon mérőműszerek esetében, melyek a Direktíva kihirdetésének időpontjában már rendelkeztek típusjóváhagyással, a típusjóváhagyás lejártáig, illetve korlátlan típusjóváhagyás esetében legfeljebb 2006. október 30-tól maximum tíz éves időtartamra engedélyezte a 2006. október 30. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelő mérőműszerek forgalomba hozatalát és üzembe helyezését.

Ez tehát azt jelenti, hogy 2016. október 30. után kizárólag a MID direktívának megfelelő, új jóváhagyással rendelkező mérőműszer hozható forgalomba, illetve helyezhető üzembe.

 

5.  Mi az egyik legfontosabb változás?

A mérőműszerre a vonatkozó alapkövetelmények szerinti megfelelőség-értékelést a gyártó választása szerinti megfelelőség-értékelési eljárás alkalmazásával saját magának kell végrehajtania. A választható eljárások körét a Direktíva pontosan meghatározza. Ezeket az eljárásokat, illetve azok leírását az A-tól H1-ig jelölt, összesen 14 db melléklet tartalmazza. Vízmérő esetében pl. B+F, vagy B+D, vagy H1 eljárások szerint lehet a megfelelőséget értékelni. Ennek részleteit a jogszabályból olvashatja ki.

Ennek megfelelően az első forgalomba hozatal, vagy használatba vétel előtt nem kell a mérőeszközöket külön hitelesítési eljárás alá vonni, a mérőeszközök megfelelőségéért a gyártó/forgalomba hozó felel.

 

6.  Ki végezheti a további hitelesítéseket?

A második és minden további hitelesítést – a nemzeti szabályozásoknak megfelelő hitelességi idő lejárta után – az erre feljogosított hitelesítő intézet / laboratórium fogja végezni. A MID erre vonatkozóan nem tartalmaz előírást.

 

 

7.  Melyek az új műszaki előírások vízmérők esetében? (MI-001.)

Emlékeztetőül tekintsük át a régi (jelenlegi) mérési görbét az ISO 4064 szerint. Tudjuk, hogy ez a mérési görbén a négy pontossági osztálynak megfelelően négy különböző méréshatár területet jelentett, ahogyan a Qt és Qmin értékei a pontossági osztályhoz tartozó szabályok szerint változtak.  (Mivel szárnykerekes mérők esetében a D pontossági osztály csak elméleti kategória, azzal itt most nem foglalkozom.)

A tűrésmező nagysága, azaz a megengedett legnagyobb hiba ± 5% Qmin és Qt között (nem beleértve), Qt és Qmax között pedig hidegvíz esetében ± 2%, melegvíz esetében pedig ± 3%.

A régi szabvány szerinti számítási szabályok az alábbiak (voltak):

	Qt	Qmin
„A” pontossági osztály	0,10 x Qn	0,04 x Qn
„B” pontossági osztály	0,08 x Qn	0,02 x Qn
„C” pontossági osztály	0,015 x Qn	0,01 x Qn

 
Ez például a Qn1,5 és Qn10 közötti mérettartományban ISO 4064 szerint az alábbi adatokat adta:

		„A” pontossági osztály		„B” pontossági osztály		„C” pontossági osztály
Qn  m³/h	Qmax=2xQn    m³/h	Qmin=0,04xQn l/h	Qt=0,1xQn  l/h	Qmin=0,02xQn l/h	Qt=0,08xQn  l/h	Qmin=0,01xQn l/h	Qt=0,015xQn l/h
1,5	3	60	150	30	120	15	22,5
2,5	5	100	250	50	200	25	37,5
3,5	7	140	350	70	280	35	52,5
6	12	240	600	120	480	60	90
10	20	400	1000	200	800	100	150

 

A MID szerint

A MID szabályai szerint a mérési görbe jelentősen nem változott. 

Érdekesség, hogy eltűntek a régi jelölések, nem használjuk a Qmin, Qt, Qn és Qmax jeleket. Helyettük Q1, Q2, Q3 és Q4 a szabványos jelek.

A tűréshatárok viszont nem változtak, azok továbbra is ± 5% Q1 és Q2 (nem beleértve) között és ± 2% (illetve ±3% melegvíz esetében) Q2 és Q4 között.

Az eddigi 4 pontossági osztály helyett viszont a MID szerint lényegesen több pontossági kategóriába sorolhatók a vízmérők. (Részletek néhány sorral lejjebb.)

 

A MID Direktívában megfogalmazott kötelező előírások:

             A térfogatáram-tartomány értékeinek a következő feltételeket kell teljesíteniük:                  

                        Q3 / Q1 ≥ 10 

                        Q2 / Q1 = 1,6  →   (2011. október 30.-ig engedélyezett 2,5 ; 4 ; 6,3 is)

                        Q4 / Q3 = 1,25

           Q3 / Q1 a jövőben mint arány (ratio → R) a következő értékeket tartalmazhatja:

10 vagy 12,5 vagy 16 vagy 20 vagy 25 vagy 31,5 vagy 40 vagy 50 vagy 63 vagy 80 vagy 100 vagy 125 vagy 160 vagy 200 vagy … Ez természetesen ennyi különböző pontossági kategóriájú vízmérő lehet.

 

Q3 lehetséges értékei a MID szerint :  1 vagy 1,6 vagy 2,5 vagy 4 vagy 6,3 vagy 10 vagy 16 vagy … m³/h-ban kifejezve.

            Nyomásveszteség: nem nagyobb mint 0,1 Mpa a Q1 és Q4 értékek között

            Tűréshatárok: változatlanok

 

8.  Hogyan válasszak az eddig megszokott vízmérőtípus helyett? Tételezzük fel, hogy eddig például egy Qn2,5-es, B osztályú mérőre volt szükségem.

 

A válaszhoz példaként hasonlítsuk össze a régi és új szabvány szerinti vízmérők térfogatáram adatait két verzióban.  

A táblázat bal oldalán a régi szabvány szerinti, B pontossági osztályhoz tartozó értékeket látom, a jobb oldalon pedig a MID –nek megfelelő lehetőségeket.  

 

 

 

Első esetben, ha a legfontosabb szempont számomra, hogy Qn = Q3 legyen, akkor meg kell néznem, milyen R szám esetében kapok hasonló értékeket.

 

B pontossági osztály			R20	R50	R80	R100
Qmin	0,05 m³/h	Q1	0,125 m³/h	0,05 m³/h	0,03125 m³/h	0,025 m³/h
Qt	0,2 m³/h	Q2	0,2 m³/h	0,08 m³/h	0,05 m³/h	0,04 m³/h
Qn	2,5 m³/h	Q3	2,5 m³/h	2,5 m³/h	2,5 m³/h	2,5 m³/h
Qmax	5 m³/h	Q4	3,125 m³/h	3,125 m³/h	3,125 m³/h	3,125 m³/h

 
Azt látjuk, hogy az R50 pontosságú mérőtípus pirossal jelölt két értéke megegyezik a régi szabvány szerinti értékkel, ám Q2 értéke lényegesen szigorúbb (alacsonyabb) a régi Qt értéknél, viszont hátrányos lehet, hogy Q4 is jelentősen kisebb, mint a régi Qmax érték.

 

Második esetben úgy választok, hogy Qmax = 5 m3/h = Q4 legyen, vagyis a maximális rövid idejű terhelhetőség ne csökkenjen.

B osztályú mérő esetén			R20	R50	R80	R100
Qmin	0,05 m³/h	Q1	0,2 m³/h	0,08 m³/h	0,05 m³/h	0,04 m³/h
Qt	0,2 m³/h	Q2	0,32 m³/h	0,128 m³/h	0,08 m³/h	0,064 m³/h
Qn	2,5 m³/h	Q3	4 m³/h	4 m³/h	4 m³/h	4 m³/h
Qmax	5 m³/h	Q4	5 m³/h	5 m³/h	5 m³/h	5 m³/h

 

Ekkor azt látjuk, hogy az R80 pontosságú mérőtípus Q1 és Q4 értéke megegyezik a Qmin és Qmax értékekkel (pirossal), ehhez viszont Q3 = 4 m³/h érték tartozik. Vagyis amennyiben ugyanolyan mérési tartományú vízmérőre van szükségünk, R80-as pontosságú, Q3=4 m3/h méretű mérőt célszerű választanunk. A mérőeszközzel szemben támasztott követelmények ebben az esetben is szigorúbbak, mert a Q2 (Qt), amely határérték felett a hibahatár ± 2%, mindössze 0,08 m³/h, szemben az eddigi 0,2 m³/h értékkel.

Természetesen minden egyes térfogatáramra el lehet végezni ezt az összehasonlítást és a felhasználó számára legkedvezőbb megoldást lehet választani.

 

A vízmérők paramétereit a következő – nem teljeskörű - táblázatban foglalom össze. A Q3 és Q4 értékek állandóak, nem függenek az R számtól, ezért azokat a bal oldali két oszlopba írom be. Mellettük néhány lehetséges R számhoz tartozó Q2 és Q1 értékeket látjuk.  

A mérőket a jövőben is elsősorban a Q3 érték alapján lehet azonosítani, de az egyértelmű meghatározás érdekében minden esetben mellé kell írni az R számot is. (Pl. Q3=4 R80)

 

Adatok m³/h-ban		R80		R100		R125		R160		R200
Q4	Q3	Q2	Q1	Q2	Q1	Q2	Q1	Q2	Q1	Q2	Q1
1,25	1,0	0,020	0,013	0,016	0,010	0,013	0,008	0,010	0,006	0,008	0,005
2	1,6	0,032	0,020	0,026	0,016	0,020	0,013	0,016	0,010	0,013	0,008
3,125	2,5	0,050	0,031	0,040	0,025	0,032	0,020	0,025	0,016	0,020	0,013
5	4,0	0,080	0,050	0,064	0,040	0,051	0,032	0,040	0,025	0,032	0,020
7,875	6,3	0,126	0,079	0,101	0,063	0,081	0,050	0,063	0,039	0,050	0,032
12,5	10	0,200	0,125	0,160	0,100	0,128	0,080	0,100	0,063	0,080	0,050
20	16	0,320	0,200	0,256	0,160	0,205	0,128	0,160	0,100	0,128	0,080
31,25	25	0,500	0,313	0,400	0,250	0,320	0,200	0,250	0,156	0,200	0,125

 

 

9.   Milyen feliratokat kell látnom a vízmérőn?

            CE-jelölés  (legalább 5 mm magasságú)

            Kiegészítő metrológiai jelölés, amely egy nagy "M" betűből és a jelölés feltüntetése szerinti év két 
                             utolsó számjegyéből áll, az egészet pedig egy téglalap keretezi.

            A bejelentett / felhatalmazott szervezet száma 

    

 

10.  Mi a helyzet a hőmennyiségmérőkkel / hőfogyasztás-mérőkkel?

 A hőfogyasztás-mérőkre vonatkozó részletes előírásokat az MI-004. melléklet tartalmazza. Ennek fejezetei:

     Fogalom-meghatározások (14 fogalom),

     Különleges követelmények, ezen belül

1.      Előírt működési feltételek,

2.      Pontossági osztályok,

3.      A teljes hőfogyasztás-mérőkre alkalmazott legnagyobb megengedett hiba (MPE),

4.      Az elektromágneses zavarok megengedett hatása,

5.      Tartósság,

6.      A hőfogyasztás-mérőn feltüntetendő adatok,

7.      Részegységek.

   Üzembe helyezés

    Megfelelőség-értékelés

 

A fogalmak közül elsősorban az alábbiak ismeretét tartom fontosnak minden felhasználó számára:

 

•         q = a hőhordozó folyadék térfogatárama

•      q_s = a q megengedett legnagyobb értéke, amely mellett a hőfogyasztás-mérő rövid ideig kifogástalanul működik

•         q_p = a q megengedett legnagyobb értéke, amely mellett a hőfogyasztás-mérő folyamatosan kifogástalanul működik

•         q_i =  a q megengedett legalacsonyabb értéke, amely mellett a hőfogyasztás-mérő kifogástalanul működik

•         Előírás, hogy q_p / q_i  ≥ 10.

 

A pontossági osztályok a következők lehetnek:

 1. pontossági osztály (legpontosabb)

 2. pontossági osztály

 3. pontossági osztály (legkevésbé pontos)

A pontossági osztályok hibaszámítási módszere meglehetősen bonyolult. Mivel minden hőfogyasztásmérő három részegységből áll, nevezetesen áramlásmérőből, hőmérséklet-érzékelő párból és számítóműből, így a teljes megengedett relatív hiba egyenlő a részegységek megengedett hibájának összegével.

E = E_f + E_t + E_c

 Az E_f (áramlásmérő megengedett relatív hibája) az E_t (hőmérséklet-érzékelő pár megengedett legnagyobb relatív hibája, valamint az E_c (számítómű megengedett legnagyobb relatív hibája) a mellékletben meghatározott speciális képletek felhasználásával kerülnek kiszámításra.

Fontos tudni, hogy lakossági hőenergia fogyasztás mérésére 3. osztályú mérő alkalmazható.

 
11.  Milyen feliratokat kell látnom egy hőfogyasztás-mérőn?

Átfolyásmérőn:           Pontossági osztály

                                  Térfogatáram-határértékek

                                  Hőmérsékleti határértékek

                                  Névleges térfogat-egyenérték (pl. liter/impulzus)

                                              Az áramlási irány jelölése

            Hőmérséklet-érzékelő páron:

                                               Típus azonosítás (pl. Pt 100)

                                               Hőmérsékleti határértékek

                                               Hőmérsékletkülönbség határértékei

            Számítóművön:             A hőmérséklet-érzékelő típusa

-          Hőmérsékleti határértékek

-          Hőmérsékletkülönbség határértékei

-          A szükséges térfogategyenérték (pl. liter/impulzus)

-          Az áramlásmérő felszerelési helye: előremenő vagy visszatérő ág.

Összességében ezek azok a tudnivalók, amit mi a legfontosabbnak gondoltunk. Reméljük, valamilyen mértékben segíteni tudtunk azoknak, akik még nem olvasták el részletesen a vonatkozó jogszabályokat. Persze mindazok számára, akik hivatásszerűen foglalkoznak a mérőeszközökkel, elkerülhetetlen, hogy az érvényben lévő jogszabályokat teljes részletességgel megismerjék.

A fenti összefoglalóban leírtak nem helyettesíthetik a 8/2006. (II.27.) GKM rendelet előírásait, nem is ilyen célból készült összeállításunk. Kizárunk minden anyagi vagy erkölcsi kárral kapcsolatos felelősséget, mely a leírtakban szereplő esetleges elírás, vagy hibás fogalmazás hatására következik be.

 

vissza az oldal tetejére >>